Work Text:
- Fiúk, lányok! -visszhangzik a fiatal testnevelés tanár hangja a csarnokban- Tornasorba rendeződj!
A diákok nagy zúgolódás közepette lassan beállnak egymás mellé. Nemsokára mindenki rendezetten és csendesen áll a helyén. A tornacipők orrai a padló egyik határvonalához vannak igazítva, a fekete rövidnadrágok susogása is elhal és a tanulók piros pólói büszkén hirdetik az iskola címerét.
- Nos, most, hogy végre csend van, üdvözölnék mindenkit. Mint valószínűleg tudjátok, mától én leszek az osztályotok testnevelés tanára. Marshall tanárúr helyére jöttem és ez az első órám ebben az iskolában. Mielőtt elmondom a szabályokat, kell olvasnom névsort, vagy tudjuk, hogy kik hiányoznak?
Pár tanuló körbenéz, néhányan csak szórakozottan fújtatnak egyet, páran összesúgnak és nevetnek.
- Na, mi olyan érdekes? -kérdi gyanakodva a tanár.
- Hát hiányzó az nincs -kezdi az osztály legkotnyelesebb tanulója-, de ketten még nincsenek itt. -mindenttudón vigyorog, ahogy ezt mondja, páran pedig elnevetik magukat.
- Kik azok?
- A Winchester, meg a Novak.
- Szokásuk késni? -kérdi, ahogy elkezd jegyzetelni.
De mielőtt bárki bármit mondhatna, két srác trappol be a terembe és áll be sietősen a sorba. Épphogy pár centi különbség van köztük, ezért egymás mellett állnak. A magasabb zöld szemű, világos barna hajú, szeplős, ajkain pimasz mosoly játszik; a másik sötét hajú, kék szemű. De vannak egyező külső jegyeik is. Mindkettejük szája különösen vörös, hajuk össze van kócolva, arcaik enyhén piros a futástól és valami furcsa a ruháikkal.
- Csak ide találtak! -dördül a tanár- Meg tudnák mondani, hogy miért késtek?
Az osztály felbolydul, füttyszó és ujjongás tölti be a csarnokot. A tanár pedig hirtelen észreveszi, hogy miért furák a fiúk ruhái. Amikor sikerül lecsendesítenie az osztályt, újra megszólal.
- Ez talán valami új divat? -Deanék csak értetlenül néznek rá, ezért ő a cipőikre mutat. Castiel elpirul, Dean pedig megforgatja a szemeit.- Nézzék. Az, hogy kivel és mit csinálnak a szüneteikben/lyukas óráikban, engem teljesen hidegen hagy, nem vagyok semmi jónak az elrontója. De ha a közös tevékenységeik megzavarják az órámat, azt már nem tolerálom. És annak is örülnék, ha mindenki a saját cipőjében, nem kifordított pólóban jönne órára.
Ennél Dean lenéz magára és meglepődve veszi észre, hogy kifordítva vette fel a pólóját. Remek, nem csak a fél pár cipőjüket cserélték össze, de még egy pólót se tud rendesen felvenni. Ahelyett, hogy csak a kezeit kihúzva fordítana a pólón, Dean minden szégyenlősség nélkül leveszi a ruhadarabot. Amikor éles füttyök és hangos nevetések harsannak, jut csak eszébe, hogy a háta minden bizonnyal tele van friss karmolásokkal, a mellkasát pedig pár szívás és harapásnyom ékíti.
Ahogy Castielre pillant, látja, hogy a kék szemű fiú teljesen el van vörösödve. Winchester gyorsan visszaveszi a pólót -ezúttal jól- és vigyázba áll.
Egy biztos; nem ez volt a legjobb első benyomás, amit valaha tettek egy tanáron.